|
VELEMÉR TÖRTÉNETE
Velemér
a béke utolsó szigete, ahol kristálytiszta alpesi
levegő, elbűvölő tájak és emberek, frissen fejt
tehéntej, gombaözön, élő fazekas-hagyományok, a
boszorkányhit nyomai, vénséges vén faházak, haranglábak,
műemlék templomok és ezernyi apró csoda várja az
utazókat |
Tovább
A
VELEMÉRI SZENTHÁROMSÁG-TEMPLOM
Velemér jelentős műemléke a Papréten emelkedő, a
Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati
tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel
ellátott, kőből és téglából épült katolikus templom.
Nagy valószínűséggel már Szent István idejében, vagy
korábban is állt helyén egy keresztény egyház, mert
aligha hihető, hogy egy folyamatosan lakott fontos hely
templom nélkül maradt volna az avar időkben. Az avarok
(a párthusok utódai) ugyanis jórészt eleve keresztények
voltak (a szaszanidák több, mint 300 keresztény párthus
templomot romboltak le), de a frank hódoltság idején is
gyakorolták keresztény hitüket e nyugati területeken.
Amennyiben ez az avar vagy szentistváni templom
alapköveiben sem azonos a jelenlegivel, akkor azt
gondolhatjuk, hogy az előző templom fából épülvén nem
hagyott nyomot maga után |
Tovább
A VELEMÉRI SZENTHÁROMSÁG-TEMPLOM ŐSVALLÁSBÓL ÖRÖKÖLT
JELEI
A
veleméri Szentháromság-templomban is megtaláljuk azokat
a jelképeket, amelyeket a kereszténység még az
ősvallásból vett át, s amelyek régi írások jeleivel is
azonosíthatók. Ezek a templomi jelképek a különböző ősi
írások jeleivel, meg népi hieroglifákkal is rokonságban
vannak, mert az antik írások több jelüket a kőkori
ősvallás jelkészletéből kapták. Ilyen a "Nap", a "lyuk",
az "ős", az "Egy", a "nagy", a „kereszt” és a "sugaras
Nap" jele |
Tovább
SINDÜMÚZEUM
A
veleméri Sindümúzeum a világ legnagyobb kismúzeuma. Az
alapterülete zsebkendőnyi, a tudományos mondanivalója
alapján azonban (reméljük, hogy ezt az értékelést a
látogató az alább következők alapján alátámasztottnak
tekinti) nagynak ítélhető |
Tovább
TÁJHÁZ
A
falu egyik megüresedett parasztportáját az örökösök
megmutatják a látogatóknak.
MŰEMLÉK JELLEGŰ PARASZTHÁZ
A
falu egyik megüresedett portája az önkormányzat
tulajdonába került, amelyben a közeljövőben falumúzeumot
fognak berendezni.
BALOGH ISTVÁN PÉTER FESTŐMŰVÉSZ MŰTERME
A
festőművész Veleméren él és alkot, s fogadja a
látogatókat. Honlapja:
baloghistván.uw.hu
DÁVID ÉVA HABÁN KERAMIKUS MŰTERME
A
Velemérre költözött kerámiaművész habán és reneszánsz
kerámiákat készít és fogadja a látogatókat. Honlapja:
haban.hu
CIPÓ BOROZÓ, ÉTTEREM
A
veleméri országút mentén fekszik Kenyér István borozója
és étterme, ahol egytálételeket lehet kapni. Honlap:
tudos.virtus.hu
SÁRGALILIOM TANÖSVÉNY
2004-ben nyitották meg hivatalosan a látogatókat a Belső
Őrség három faluján (Veleméren, Gödörházán és
Magyarszombatfán) végigvezető, kb. 6 km hosszú
Sárgaliliom tanösvényt. A sárgaliliom az Őrség
kiemelkedő szépségű növényritkasága, amelyet Carolus
Clusius németalföldi botanikus írt le elsőként, még a
XVI. században. Ezek a virágok több veleméri telek
patakhoz közeli részén díszlenek ma is. A Clusius által
Hollandiába vitt sárgaliliomokból a holland kertészek
tucatnyi eltérő színű változatot nemesítettek ki,
amelyek a veleméri Cserépmadár szállás előtti ágyásban
megtekinthetők. A tanösvény két okból kapta nevét erről
a virágról. Egyrészt, mert a sárgaliliom nagy számban
fordul elő a területen, ez az Őrség egyik
legjellegzetesebb növényritkasága. Másrészt azért, mert
a tanösvény kialakításához szükséges anyagi alapot a
budapesti holland nagykövetség, az egykori kutató
hazájának képviselete biztosította |
Tovább
VELEMÉRBŐL
INDULÓ ŐRSÉGI TÚRÁK
A
Cserépmadár Szállás vendégei számára térképpel és a
látnivalók felsorolásával ellátott túrakártyákat
készítettünk, amelyek két hétre való gazdag programot
kínálnak |
Tovább
|
