|
(kattintson a szobákra!)
| |
 Belső szoba |
|
A
szobanév arra utal, hogy ez a ház nyugati szobája (a
belső szó errefelé „nyugat” jelentésű, talán mert
nyugatra van a gyepüként szolgáló erdő belseje). A Belső
szoba egyúttal a porta és a szer belsejéhez, a szer
közepét kijelölő kúthoz is közel esett. A szoba ablakai
kétszer is ki lettek cserélve. Az eredeti utcai
ablakokat valamikor a 60-as években áthelyezték az
előszoba déli falába, az akkor divatba jött nagy ablakok
utánzására (egy eredeti kódisállás oszlopainak a
helyére).
A
szoba felszereltsége:
4 db ágy, mindegyik mellett éjjeli szekrény vagy lerakó és
olvasólámpa
szekrény vállfákkal
fogas
piperetükör
asztal 4 székkel
antiallergén kis- és nagypárnák, hogy az éjszaka ne a tüsszögésről
szóljon
a fürdőszobában masszázs-zuhanyfej a maximális
felfrissülésért
A szoba - csakúgy, mint a teljes Cserépmadár Szállás -
nem dohányzó. A szoba összes fényforrása
energiatakarékos.
A szobában lévő asztal különleges családi darab.
Megmaradt az épület helyreállításakor is, amikor a ház
mintegy másfél éven át lakatlan, őrizetlen és ajtók
hiányában lezárhatatlan volt. A kőművesek ezen
egyenesítették ki a görbe szegeket, de az sem ártott
neki. Lapja – ma már nem szokásos vastagságával és
csapolásaival – a középkori asztalok stílusát idézi.
Eredetileg az asztal felülete rusztikusabb volt, a
restaurálás során kötött kompromisszumok eredményeként
azonban ebből valamennyi le lett csiszolva. A lábai is
eredetiek, pedig kb. kétszáz évig álltak egy földes
padlójú házban, Gersekaráton. A teljesen elkorhadt
merevítődeszkákat és lábvégeket, meg az elveszett fiókot
azonban újra kellett cserélni. Felső fiókja eredetileg
családi páncélszekrényként szolgált.
Az asztal méltó párja az a két szőttes asztalterítő,
amelyet ma ágyterítőként használunk. A családi hagyomány
alapján elmúlt száz éves. A közelmúltig mindig a
szekrényekben tartották, s csak ünnepeken terítették fel
az asztalra.
A szőtt és horgolt erdélyi ágyterítőket erdélyiektől
vettük. Az egyiket eladó fiatalasszony elsírta magát,
amikor anyagi okok miatt meg kellett válnia a
nagyszüleitől örökölt gyönyörű darabtól.
Az éjjeliszekrények eredeti gazdáját a kuláküldözések
idején agyonverték. A ládát, a faldeszkákat, a fali
polcokat és a függönyakasztókat a házigazda festette és
faragta a nyári néprajzi táborok egyikén.
FOGLALÁS
|
