Cserépmadár Szállás, falusi turizmus, Őrség, őrségi, szállás, parasztház, szállások, szálláshely, szálláshelyek, túrák

Köszöntjük az Őrségben, a veleméri Cserépmadár Szállás honlapján!

Árak

- 3 000 Ft/fő/éj tele szoba és min. 3 éj esetén.
- 4 000 Ft/fő/éj tele szoba (3-4 fő) esetén.
- 30 000 Ft/ház/éj (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy)
min. 3 éjszaka esetén
Tovább

Szállás

A Cserépmadár Szállás egy elbűvölő természeti környezetben, erdő és patak közötti telken álló szép őrségi parasztház (3 szoba, 3 fürdőszoba, 11 ágy, konyha, étkező), amely műemlék jellegű bútorokkal van berendezve. A falusi turizmus szolgálatában álló vendégház egyben, vagy szobánként is kivehető. Kb. 10 fős csoportoknak ajánljuk. Vendégeinket térképpel ellátott túrakártyák vezetik el az Őrség nevezetességeihez. Díjtalanul megtekinthető a szálláshely mellett lévő Sindümúzeum. | Tovább

Egész ház, Belső szoba, Külső szoba, Kamraszoba, Konyha, Előszoba, Főbejárat, Fürdőszobák, Kert és Udvar

	Szobáink A veleméri Cserépmadár Szálláson a Belső szoba és Kamra szoba négyágyas, a Külső szoba pedig háromágyas, mindegyik nem dohányzó és külön fürdőszobával rendelkezik. Babaágy és etetőszék van. Ágyneműt, ágyneműhuzatot és törülközőt adunk. Mindegyik szoba őrségi népi bútorokkal van berendezve és külön fürdőszobával rendelkezik. A vendégek egy jól felszerelt, tágas konyhát is használhatnak. A környezet az Őrség településeihez képest is csendes (az erdőből behallatszik a kakukkszó), ezért a szállás kifejezetten alkalmas a pihenésre. A vendégszobák kivehetők külön-külön és együtt is. \| Tovább

	Foglalás A vendégház lefoglalása a szállásdíj kifizetésével lehetséges. Elfogadott fizetési módok: készpénzfizetés (személyesen Budapesten) banki előreutalás vagy pénztári befizetés aláírt üdülési csekk elküldése Tekintse meg napi árainkat illetve kedvezményes ajánlatainkat is! Tovább

Velemér

Velemér a béke szigete, az Őrség legszebb települése, ahol kristálytiszta alpesi levegő, elbűvölő tájak és emberek, frissen fejt tehéntej, gombaözön, élő fazekas-hagyományok, a boszorkányhit nyomai, vénséges vén faházak, haranglábak, műemlék templomok és ezernyi apró csoda várja az utazókat. Jelentős műemléke a Papréten emelkedő, a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült műemléktemplom | Tovább

Velemér története, Veleméri Szentháromság-templom, Ősvallásból örökölt jelképek, Sindümúzeum, Sárgaliliom tanösvény, Őrségi túrák

Őrség

A sok őrségi és Őrség közeli látnivalót többféleképpen lehet csoportosítani. Alább településenként soroljuk fel őket, hogy az egyes falvakon átutazó turista felmérhesse, mi rejtőzik a közelében. Ha a 8-as úton közeledik az Őrség felé, egy tábla fogadja Körmend után, Csákánydoroszló előtt. A veleméri templom és a magyarszombatfai Fazekasház látható rajta. A tábla készítői nyílván e két nevezetességet tartották az Őrségre legjobban jellemzőnek, vagy az Őrség legfontosabb látványosságának – amiben egyetértünk velük. A Cserépmadár szállás e két őrségi látnivaló között, a közelükben helyezkedik el. A dolog azért érdekes, mert egyik sem a mostanában "történelmi Őrség " néven emlegetett (egykor szalaőrök vidékének nevezett), Őriszentpéter központú területen van, hanem a Belső Őrség nek nevezett gyönyörű völgyben | Tovább

Sindümúzeum

A veleméri Sindümúzeum a világ legnagyobb kismúzeuma, az Őrség tudományos szenzációja. A kiállítás alapterülete zsebkendőnyi, a tudományos mondanivalója alapján azonban (reméljük, hogy ezt az értékelést a látogató az alább következők alapján alátámasztottnak tekinti) nagynak ítélhető. Az őrségi jelkincs kőkori eredetét bizonyítja be a kiállított anyag segítségével. A Sindümúzeum Veleméren, a Fő utca 7. sz. alatt található és előzetes egyeztetés esetén, díjmentesen látogatható, tel: +36 20 534-2780 | Tovább

Népi cserépedényeink szimbolikája, Szójelekkel írt ősvallási imák,
A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor

Túrák

Mindegy, hogy Ön az épített vagy a természeti környezet rajongója, családos vagy egyedülálló, természetjáró vagy a fürdők szerelmese, imádja végigjárni az Őrség szeres településeit, vagy csak pihenni szeretne, biztosan talál jó programot ajánló túrakártyát a Cserépmadár Szálláson. Reneszánsz várkastélytól a gokartpályáig, horgásztótól a fazekasfaluig, múzeumtól a termálstrandig, fellegvártól a színházig, éttermektől a skanzenekig, kerékpárral végigjárható tanösvényektől a tökfesztiválig, fazekasnapig és lakodalomig. Felsorolni is nehéz a sok látnivalót, amelyekről visszatérve esténként egy kitűnő szálláson pihenheti ki a turistaút fáradalmát. | Tovább


	Cserépmadár Szállás hírlevél Iratkozzon fel a Cserépmadár Szállás hírlevelére én Ön első között értesülhet a legfrissebb híreinkről, újdonságainkról, ajánlatainkról és csak a hírlevél olvasóinak szánt kedvezményeinkről.


	Cserépmadár Szállás már a Facebook-on is Ön is tagja a világ legnagyobb közösségi hálózatának? Akkor csatlakozzon a Cserépmadár Szállás Facebook közösségéhez és értesüljön elsőként a szállással kapcsolatos hírekről vagy töltse fel saját élményeit, fényképeit, ossza meg másokkal tapasztalatait!

Fényképalbum

Miért érdemes az Őrségben nyaralni?

A gazdasági válság közepén az őrségi falusi turizmusban - két oldalról, de kölcsönösen - érdekelt szállásadók és szállást keresők egyaránt számba vehetjük, milyen erőforrásokkal és vonzerővel rendelkezik ez a gyönyörű tájunk.
Nem állíthatom, hogy elfogulatlan vagyok e kérdésben. Könnyebb lenne ennek az ellenkezőjét bizonyítani: hogy fülig szerelmes vagyok Velemérbe és a Belső Őrségbe. Jobb, ha bevallom: nincs a szép világnak másik vidéke, ahol olyan otthon érezném magamat, mint éppen itt.
Minden nap boldoggá tesz a nyitott ablakon beáradó hajnali madárcsicsergés, amelyet hallgatni a vendégeink is rendszeresen kiülnek a virágokkal övezett teraszra. Mert ők sem tudnak betelni ezzel az egyszerű, mégis fölemelő zenével. Mert azok a tanulatlan madarak abban a fenséges őrségi erdőben, amelyik körbeveszi a veleméri házakat, olyan boldogan tudják dicsérni a sorsukat, hogy a határtalan életkedvük belopózik a legfáradtabb városi szívbe is, új erőt adva a munkás hétköznapok vállalásához.
Vegyük hát sorra azokat a lehetséges szempontokat, amelyek miatt érdemesebb a dél-francia tengerpart helyett inkább az Őrségben szállást keresni a felüdülést biztosító nyaralás idejére.

Az Őrség a mai Magyarország egyik legszebb tájegysége, amelynek turisztika vonzereje és vendégfogadó kapacitása, a szállások száma nem csökken, hanem folyamatosan növekszik.
A táj nyugati fele a trianon i területrablás során is megmaradt Magyarországnak. Ez a fél Őrség most Zala és Vas megyének a magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe.
A táj keleti fele ma – a Muraszombat központú Muravidék tájegységgel együtt – Szlovéniához tartozik. Érdemes ide is átrándulni, mert a határt képező dombos táj önmagában is csodaszép, de ezen felül is különleges látnivalók sorát kínálja. Ilyen a nagytótlaki körtemplom, a mártonhelyi gótikus templom, az alsómaráci termálfürdő, a dobronaki Urisk borozó, a rakicsányi Batthyány-kastély, a muraszombati Szapáry-kastély és az alsólendvai vár is – hogy csak néhányat soroljunk fel az érdekességek közül. Ezeket a látványosságokat a falusi turizmusban érdekelt magyar vándorok általában nem ismerik, ezért újdonságot jelentenek számukra a szokásos turisztikai kínálathoz képest.
Van egy északabbi Őrségünk is Ausztriában (Felsőőr és környéke az elcsatolt Várvidéken, azaz Burgenlandban), de ez nem azonos a most tárgyalandó (a Kerka és a Zala folyók mentén elterülő) Őrséggel.

Az új országhatár kettészelte az egykor virágzó gazdasági kapcsolatokat is, amelyekről a térség régi házain található őrségi vakolatdíszek alapján is képet alkothatunk. E házakat a lakosság elszegényedése miatt az első világháború óta szinte be sem meszelték, hasonlóakat pedig ma már nem is nagyon képes csináltatni, vagy felújítani a lakosság. Az Őrség évtizedekig el volt zárva a határ túloldalára került etnikai, kulturális és gazdasági környezetétől. Az Őrség közelében némi szlovén és német nemzetiségű lakosság is él, részben megőrizve sajátos kultúráját és identitását.
Az Őrség és környezete értékes természeti táj. Jelentős része az Őrségi Nemzeti Park gondozásában álló, védett terület. Ez azt jelenti a falusi szálláson ébredő kedves vendég számára, hogy már néhány száz méter gyaloglás után egy rengeteg erdő közepén találja magát, távol a világ zajától, de annál közelebb az őzekhez, az erdei virágokhoz és a gombákhoz. Varázslat ez is, amit az a szállóvendég érzékel, aki erős cipőt húz a lábára és kipróbálja az erdei utakat.

A térségben nagy kiterjedésű erdőterületek, kisebb jelentőségű mezőgazdasági területek között jellemzően aprófalvak alakultak ki. Legnagyobb települése (mikrotérségi központja) Őriszentpéter (nevezetessége az árpád-kori Szent Péter templom és a Bognár-étterem , a település megtekinthető a Velemér - Őriszentpéter túra során is). A közvetlen környezet nagyobb települései közé tartozik Lenti , Szentgotthárd , Csesztreg , Rédics és Zalabaksa. A felsorolt települések jól kiépített infrastruktúrával, és a térségi átlagnál fejlettebb intézményhálózattal, valamint működő vállalkozásokkal rendelkeznek. Kissé távolabb (mintegy 50 km-es távolságra) Körmend , Zalaegerszeg és Alsólendva képviseli a városi lehetőségeket. E településeken éttermek, tavak, helyi múzeumok, szálláshelyek és panziók sora várja a falusi turizmus vándorait.

Az Őrség egyik legszebb települése, a szeres településszerkezetet máig híven őrző, a freskókkal díszített Szentháromság-templom miatt ismert és látogatott Velemér . Ez a kitűnő fekvésű, bájos település alkalmas arra, hogy példáján bemutassuk, megismerjük és megszeressük az Őrséget.
Ehhez az ismerkedéshez jó lehetőséget kínálnak a veleméri kúriasor szálláshelyei (mint a Cserépmadár szállás , a Csinyálóház és a Veleméri Vendégház), valamint az étellel és itallal szolgáló Cipó Művek (borozó, étterem és bolt). Az Őrség bejárását a fenti szállásokon a vendégek rendelkezésére álló őrségi túratervek segítik, amelyek elvezetik a tájjal ismerkedőt az őrségi és Őrség-közeli nevezetességekhez.

Az őrségi térség aprófalvainak jelentős részében sajnos – a dél-francia tengerparthoz képest is – hiányos az infrastruktúra; az erőteljes az elvándorlás miatt a népesség jelentősen elöregedett. E településeken alig található működő vállalkozás. Az őrségi aprófalvak lakossága a fenti kisebb körzeti központokban talál munkalehetőséget, ezen kívül a térséggel közvetlenül határos szlovén és osztrák területen van lehetőség a munkavállalásra.
A térség szinte valamennyi településén a falusi turizmus fejlesztését tekintik a kibontakozást kínáló legfontosabb lehetőségnek, ezért is szaporodik a jó szálláshelyek száma.

A természetjárásra alapozott turizmus tekintetében valóban szinte egyedülálló lehetőségek kínálkoznak az Őrségben. Ennek alapja a rendkívül értékes, nemzeti parki védettség alatt álló természeti környezet, valamint a különleges kulturális örökség (például az őrségi jelkincs ). Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott. 2008-ban az őrségi tájat megválasztották 'Magyarország 7 csodája' egyikének.

További turisztikai erősséget jelentenek a termálvízre alapozott fürdési lehetőségek, az őrségközeli termálfürdők . A térségben található a közelmúltban megnyitott szentgotthárdi termálpark , valamint a régebben működő lendvai termálstrand, a lenti termálstrand , a bánovci termálfürdő és az alsómaráci termálstrand amelyek jórészt gyógyfürdők is. Ezek a kitűnő fürdőhelyek az Őrséget is termálparadicsommá változtatták. Az osztrák turisztikai lapokban közhasználatú fogalom lett a Termálháromszög, ami alatt a magyar, szlovén és osztrák hármashatár közelében található, termálfürdőkkel teleszórt vidéket értik. Velemér ennek a háromszögnek a közepén van s hiba lenne, ha ezt nem tudatosítanánk az érkező vendégeinkben. Ma is van még, aki nem hoz magával fürdőruhát, mert arra számít – tévesen – hogy itt az Őrségben úgysem lehet fürödni. Pedig tófürdőből is, meg termálfürdőből is van elég a környéken, két hét sem lenne elegendő a végigjárásukra és a kipróbálásukra.

Az Őrség és a fenti fürdőkomplexumok kínálata kiegészíti egymást, az együttműködés fejlesztése kitűnő lehetőséget rejt magában.
A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. Legfontosabb ezek közül a Hétrét ország, amelynek az egész Őrséget megmozgatja és helyszínné teszi. Népszerű és bóvlimentes rendezvény a Magyarszombatfai Fazekasnap ok, amely az őrségi és a hazai fazekasság évente megrendezésre kerülő nagy ünnepe.

A térségben egyes vállalkozások még a hagyományos népi mesterségeket gyakorolják. Közülük a legerősebb gazdasági jelentősége a fazekasságnak van, de számottevő a kópickötés és a fafaragás is. Ezek a továbbélő egyéb néphagyományokkal (rönkhúzás, farsang, májusfa állítás), és gasztronómiai sajátosságokkal (tökmagolaj, kecskesajt, mézes pálinka,szőlő -és bor, erdei gombás és hajdinás ételek) együtt különleges turisztikai vonzerőt jelentenek.
Az Őrségbe látogatók szelíd dombok között nem csak változatos tájat, erdőt, kaszálót, gyümölcsösöket, réteket, folyókat és patakokat találnak, hanem értékes és érdekes építészeti örökséget is. A tájba simuló szeres és szórvány településeken haranglábakkal, különleges művészettörténeti jelentőségű árpád-kori templomokkal, népi építészeti emlékekkel találkozhatnak. Ezek együtt határozzák meg az Őrség páratlan vonzerejét, egyedi hangulatát, a táj és az építészet szelíd harmóniáját. Közös feladatunk e kincs megőrzése. Kevés szeglete van a világnak, amely még élhető; ezt a szigetét, ahol egymásra talált az ember és a természet, mindannyiunknak (helyi lakosoknak és ide látogató turistáknak) óvnunk, őriznünk és hasznosítanunk kell.

Az Őrség jó része az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. A nemzeti park védett területén csak korlátozott gazdasági tevékenység végezhető, a természet állapotának megőrzése érdekében. A területen védett növény és állatfajok, gyepek és vizes élőhelyek találhatók. Táji sajátosság a kaszáló gyümölcsösök, a moha lápok jelenléte. A térség Magyarország lepkefajokban leggazdagabb területe.
Az Őrség a Zala és a Kerka vízgyűjtő területéhez tartozik, mindkettő védett terület. Az Őrségi Nemzeti Park és a Kerka-völgy hazánk különleges, folyó és patakok által formált dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi.

Az Őrség éghajlata nedves szubalpin jellegű, az éves csapadékmennyiség 650-950 mm között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag és minden zöld a legnagyobb kánikulában is.
Egyre többen fedezik fel, hogy az őrségi tavak is jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek, mert az Őrség a tavak országa. A patakok felduzzasztásával a vendégforgalom célpontjává vált mesterséges tavakat hoztak létre. A vidék jelentős vízfolyása a Zala (Szala), ami Szalafőtől északra ered és középen szeli át az Őrséget. A másik jelentős folyója a Kerka, amely sok ritka szitakötőnek és kérésznek ad otthont és a Belső Őrséget határolja el az Őriszentpéter központú Őrségtől.

A terület jellemző erdőtársulása a mészkerülő erdeifenyves, amelynek ismert növénye a boróka, a szőrös nyír, a korpafű, ahol megtalálható szinte valamennyi hazai körtike faj, valamint a fekete- és vörös áfonya. Az Őrségben sok helyütt megtalálható gyertyános-tölgyes és bükkös jellemző virága a kakasmandikó és az eredei ciklámen. A patakok medrében égerligeteket találunk, a fák tövében a ritka struccharaszttal. Vannak nyíres, csarabos fenyéreink is. Az erdei utak mentén a rózsaszín virágú henyeboroszlán díszlik. A jégkorszakot követő időszakból ránk maradt tőzegmohás lápokon, lápréteken jellegzetes rovaremésztő növényeket találunk. A Kerka-völgy messze földön ismert, jellegzetes növénye a kockás- és sárgaliliom, valamint a tőzike.

A térség tájszerkezete mozaikszerű, amelyben nagy erdők és kisebb mezőgazdasági területek váltogatják egymást. Az Őrségre jellemző sajátosság az aprófalvas 'szeres' településszerkezet.
Talajára leginkább a kötött, erdőtalajok jellemzőek, a talajszint alatt agyag, esetleg homokos, kavicsos rétegek találhatók. Az agyag kitűnő minőségű fazekasagyag, amely a tűzállóságának köszönhetően évezredek óta a fazekasok alapanyaga.

A levegő tiszta, a környezet csendes, pihenés és felüdülés – azaz nyári szállás, nyaralás és pihenés – céljára kiemelkedően alkalmas. Az Őrség jelentős része gyönyörű erdővel borított. Az erdők faanyagát faipari vállalkozások hasznosítják. A szántóföldi gazdálkodás mellett a legeltetéses gyepgazdálkodás, a szőlő és a gyümölcstermesztés is megtalálható. Sajnos sokkal kisebb mértékű a legeltetés és a kaszálás, mint amennyit a természeti környezet indokolna, ezért a korábbi kaszálók egy része magától beerdősül.
Az Őrségben megvalósult a hulladékgyűjtés, amely a térségen kívüli területre kerül elszállításra. A települések egy része szennyvízcsatornával ellátott, de a kistelepülések egy részén ez még megoldatlan. Ez azonban - a tágas térségek talajainak öntisztító képessége és szennyvizet feldolgozó ereje miatt - nem okoz valódi nehézséget.

A szocialista időszakban tervszerűen visszafejlesztett határvidék ma – a foglalkoztatás és a vállalkozások – hiánya miatt elnéptelenedőben van. Az Őrségben és környezetében több hátrányos helyzetű település is található. Közös jellemzőjük egy vagy több alapvető infrastruktúra teljes, vagy részleges hiánya. Az ilyen települések lakói között az átlagosnál nagyobb számban találhatóak meg a hátrányos helyzetű csoportok képviselői: idősek és tartós munkanélküliek. Óvodák nincsenek, az iskolákat sorra bezárják, vagy már bezárták. E településeken funkció nélküli, bedeszkázott ablakú, lakatlan házak jelzik a gazdasági lehetőségek korlátozottságát. Ezek a körülmények paradox módon segítik a városokból menekülők betelepülését (állandó lakosként, nyaralók tulajdonosaként vagy a falusi magánszállások vendégeként) és az Őrség számára is bizonyos kitörési lehetőséget jelentenek.
Kedvezőtlen képet mutat az őrségi népesség iskolai végzettsége. Az általános iskolát az itt élő lakosság 26,4%-a nem fejezte be. Diplomával 3,3%-uk rendelkezik, érettségizett 9,5%. Viszonylag magas a szakmunkás végzettségűek aránya (21,7%), azonban a szakmunkások egy része külföldre jár dolgozni. A népességben csökken a fiatalok száma. Mind a 14 év alatti lakosság, mind a nyugdíjaskorú lakosság aránya magasabb az átlagosnál. A bejegyzett civil szervezetek sport és a közbiztonság javítását célzó feladatokat látnak el látnak el. A szociális szolgáltatások iránt nagy igény jelentkezik, ugyanakkor ezek csak korlátozottan állnak rendelkezésre a hátrányos helyzetű településeken.

A vállalkozások száma elmarad a többi településétől, ugyanakkor megfigyelhető, hogy gyakran a hátrányos helyzetű településen telephellyel rendelkező vállalkozás is más településen lakó munkavállalókat alkalmaz. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a hátrányos településeken nagy számban élő tartós munkanélküli nem alkalmas a munkavállalásra. Egyes falvakban már gyakorlatilag nincs is munkaképes korú lakosság.
A mai Őrség települései: Bajánsenye, Felsőjánosfa , Felsőmarác, Gödörháza, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ispánk, Ivánc, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kisrákos, Kondorfa, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Nemesnép, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Szaknyér, Szalafő, Szatta, Szentgyörgyvölgy , Szőce, Velemér.

A Teremtő kifürkészhetetlen akaratának köszönhetően az őrségi hátrányos helyzetű települések is elbűvölő természeti környezetben fekszenek, ezekben is megtalálhatóak az Őrségre jellemző sajátos néprajzi, kézműves és kulturális hagyományok. A falvak túlnyomó többségét szívesen keresik fel a turisták. Sajnos, a kevés szolgáltatás miatt a turisták keveset költenek és rövid ideig tartózkodnak egy-egy szép településen. Ezért a turizmus gazdasági lehetőségeit nem minden őrségi település tudja kiaknázni. A vendégek gyakran csak rövid kirándulásokat tesznek e településeken és környékükön, de esetenként gondot jelent a számukra egy képeslap, térkép, vagy egy üdítő megvásárlása is. Ezek a nem túl jelentős (mert többnyire a szomszédos falvak valamelyikében mégiscsak megoldható) problémák kijelölik a tennivalókat és - a létező igények miatt - vonzó környezetet jelenthetnek a beruházók számára is.

A fent felsorolt körülmények az Őrséget méltán tették a falusi turizmus célterületévé az elmúlt 20 évben.
A veleméri Cserépmadár szálláson ehhez a kínálathoz egy-két egyéni szolgáltatást is mellékeltünk. Ilyen a Sindümúzeum, ahol az őrségi jelkincsről tudhat meg valami másutt meg nem tanulhatót a kedves vendég. A másik a túrakártyák sora, amely kinyitja az Őrséget az átutazó számára és megmutatja azokat a rejtett látnivalókat is, amelyek mellett esetleg egyébként elhaladna.

Ajánlataink:

Iratkozzon fel hírlevelünkre és értesüljön akciónkról, híreinkről és hírlevélolvasóinknak szóló különleges ajánlatainkról!

A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Cserépmadár Szállás a Facebookon is

Őrség, falusi turizmus, magánszállás, pihenés, Cserépmadár Szállás, üdülési csekk

	Cserépmadár Szállás Kúriajellegű parasztházból átalakított, antik parasztbútorokkal berendezett falusi magánszálláshely az Őrségben. 3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, 1 konyha, 1 étkező	9946 Velemér, Fő utca 7 Telefon: +36 20 534 2780 E-mail: foglalas@cserepmadar.hu